tag:blogger.com,1999:blog-65470912425439431122024-03-19T12:02:18.638-07:00╬ Castle Walls ╬Unknownnoreply@blogger.comBlogger5125tag:blogger.com,1999:blog-6547091242543943112.post-53716895430739676512014-03-29T10:55:00.000-07:002014-03-29T10:55:40.022-07:00◊ 5.rész - Emlékek I.<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">5.rész<o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><u>Emlékek </u></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">I. A találkozás</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF2iznQ3FdyaQEs6Zx5TevRdIfbCeXisGVdtSjzWQFRl_qtDxHzAJJ5crCVI4OFDOYSiaS9_ZutPOAOlhz74QPROv5xNcTXwPFAaAWdNYk0nRAHOoyJCGaTYfr3hgZaVWnQtdLNMqxcL0/s1600/tumblr_n1rmvdFdpX1sheoiuo3_500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF2iznQ3FdyaQEs6Zx5TevRdIfbCeXisGVdtSjzWQFRl_qtDxHzAJJ5crCVI4OFDOYSiaS9_ZutPOAOlhz74QPROv5xNcTXwPFAaAWdNYk0nRAHOoyJCGaTYfr3hgZaVWnQtdLNMqxcL0/s1600/tumblr_n1rmvdFdpX1sheoiuo3_500.jpg" height="640" width="426" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Te aztán jól bírod az alkoholt. – jegyezte meg
Donghae csodálkozva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Annak idején sokat jártam ide. – kortyolt bele
Lexine az italába. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mit takar az az „Annak idején”? – kíváncsiskodott
a fiú.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine abbahagyta az ivást, majd letette a pultra
az poharat, és arca komoly lett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Régen. – zárta le ennyivel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mennyire? – hajolt közelebb a fiú mire Lexine
szúrós szemekkel nézett rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Miért érdekel? – kérdezte a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ugye nem? – hajolt el lassan a fiú és ijedten
nézett rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine arca kifehéredett a rémülettől. Féltette a
kis titkát – mást már nem igen volt mit. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mi az? – remegett a hangja.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ugye nem egy vámpír, vagy akit 137 éve
átváltoztattak? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine sóhajtott egyet, majd homlokon ütötte a fiút.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Hülye vagy?! Vámpír?! – mérgelődött, majd
nyugodtan hátradőlt a székén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Huh… - sóhajtott a fiú megkönnyebbülve. – Már azt
hittem ho…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Igazából boszorkány vagyok. – szakította félbe a
lány, mire Donghae szemei kikerekedtek és, mint egy robot, fordult lassan a
lány felé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- M-mi? – dadogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Jó hülye vagy ha elhiszed. – mosolygott a lány,
majd újra kortyolt egyet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Most akkor…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Vámpírok, boszorkányok, vérfarkasok… ilyesmik nem
léteznek. – nyugtatta a lány a rémült fiút.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- És szellemek? – hajolt közelebb, mire a lány
levágta a poharat a pultra és fulladozni kezdett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Jól vagy? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Persze. – mondta a lány két köhögés között, majd
miután kiköhögte magát lassan a fiúra nézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Természetesen, nem…. Azt hiszem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Akkor jó. Nagyon parázok az ilyesmiktől. –
nevetett a fiú.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine halványan elmosolyodott, majd lehajtotta a
fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><i><span style="font-size: 13pt;">Ha
megtudná mi is vagyok valójában, többé szóba sem állna velem.</span></i><span style="font-size: 13pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ő se kellett volna, szóba álljon velem… -
motyogta az orra alatt a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mondtál valamit? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine megrázta a fejét, majd a poharat nézegetve
elmélyedt. Elmerengett azon a napon….<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„Ő
az igaz?”</span></span></i></div>
<i><span style="font-family: inherit;"></span></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><i><span style="font-size: 13pt;">„Mindig egyedül van.”</span></i></span></i></div>
<i><span style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: 13pt;"></span></span></i>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;"><i><span style="font-size: 13pt;">„Kinek képzeli magát, hogy ilyen nagyképű?”</span></i></span></span></i></div>
<i><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">
<o:p></o:p></span></span></i>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„Ő
az a ribanc?”<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„Szánalmas.”<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„Hogy
is hívják? Lexine?”<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mindenki
összesúgott a hátam mögött. Kritizáltak, sértegettek lenéztek. Nem voltak
barátaim és nem is vágyakoztam utánuk. Megszoktam a magányt, és ezzel együtt
utáltam az embereket. Voltak kapcsolataim, de egy sem volt az igazi. Nem
éreztem semmit, és egy idő után ráuntam. Nem akartam több fölösleges kapcsolatba
belekezdeni. Fogalmam sem volt róla, hogy ezzel az elhatározással tönkre tettem
mindent. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Emlékszem…
Késő este volt. Ugyanebből a bárból tartottam hazafelé a sötét utcákon, mikor
három srác zsebre dugott kézzel elém állt.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Ő az? – kérdezte az egyik a másiktól.</span></span></i></div>
<i></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Nagyon rémült voltam. Sose felejtem el azokat az arcokat. Az egyiknek cigi
lógott ki a szájából, a másiknak meg volt egy tetoválás a vállán.</span></span></i></i></div>
<i>
</i>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Szerintem igen. Pont olyan szép, ahogy regélték. – mosolygott.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Megpróbáltam
kikerülni őket, és nem foglalkozni velük, de az egyik megragadta a karom és
visszarántott. A büdös cigi szagtól mindig felfordul, a gyomrom ahányszor
rágondolok. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Hova-hova? <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Nem hagynátok békén? – néztem rá mérgesen.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ó,
nézd csak. – nevetett gúnyosan majd a másikra nézett. – A híres Lexine mérges.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Undorítóak vagytok. – néztem rá fintorogva.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Arcuk
komoly lett és mérgesen, megvetve néztek le rám. A cigi, ami addig az egyik
szájában lógott a földön landolt. A szemek, amik addig szórakozva mértek végig,
megvetettek. A kéz, ami a karomat szorította meglendült és az arcomon csattant.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Emlékszem…
Mindenre az utolsó percig. Nem mutattam, de nagyon féltem. És nem volt senkim,
akihez menekülhettem volna segítségért, vagy egy titkos megmentőm, akire
számíthattam, hogy felbukkan a semmiből és a segítségemre siet.</span></span></i></div>
<i></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Nem volt senkim és semmim. Most sincs…</span></span></i></i></div>
<i>
</i>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Az
arcomat fogtam miközben próbáltam a könnyeimet visszatartani. Erősnek akartam
mutatni magam, ezért amint erőt kaptam kihúztam magam, és határozottan néztem a
szemükbe újra.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">És
az egész kezdődött előröl. Megütöttek, megrúgtak, majd mikor már a földön
feküdtem erőtlenül, a saját véremben ázva, nevettek rajtam.</span></span></i></div>
<i><span style="font-family: inherit;"></span></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><i><span style="font-size: 13pt;">„Kár volt egy ilyen szépségért.”</span></i></span></i></div>
<i><span style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: 13pt;"></span></span></i>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;"><i><span style="font-size: 13pt;">„Ha nem lenne ilyen nagyképű megúszhatta volna…”</span></i></span></span></i></div>
<i><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">
<o:p></o:p></span></span></i>
<br />
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„Nézd.
A lány, aki mindenkit lenéz, most itt fekszik a saját vérében. Szánalmas
ribanc.”</span></span></i></div>
<i></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„Hogy érzed magad Lexine?”</span></span></i></i></div>
<i>
</i>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Gúnyolódtak
rajtam, és megaláztak, de én egy könnycseppet sem hagytam végiggördülni az
arcomon. Nem akartam megadni nekik ezt az örömöt.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Fejezzük ezt be. – mondta az egyik mitől összerezzentem.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Emlékszem…
A hideg betonra, amin feküdtem a sötét ég alatt. A vérre, ami végigfolyt a
kezeimen. Az arcokra és hangokra, amiktől rázott a hideg. A közeledő léptekre,
amik akkora félelmet keltettek bennem, hogy inkább lehunytam a szemeimet.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">De
amire a legtisztábban emlékszem az az…. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Hé! – kiabált valaki. – Mit műveltek?!<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Haragos
léptek hangjától remegett a föld alattam és szorítást éreztem a mellkasomban. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Ütések
hangját hallottam, kiáltásokét, esésekét, rúgásokét. Mikor lassan kinyitottam a
szemem, láttam, ahogy a két alak vánszorogva elsiet. Viszont valaki ott maradt.
Egy harmadik személy. Arcát nem láttam, nem volt erőm feljebb emelni a fejem.
Mély levegőket vett, miközben kezét ökölbe szorította. Lassan odasétált hozzám,
majd leguggolt és a szemembe nézett.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">-
Gyere. Segítek. – fonódtak karjai óvatosan körém, majd felemelt a hideg, vértől
ázott földről. Gyenge, erőtlen kezeimmel a pólójába kapaszkodtam, miközben egy
árva könnycsepp folyt végig az arcomon, csendben, észrevétlenül. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Hideg
szél fújt, mégis olyan melegséget éreztem, amit addig soha. Sebeim fájdalomtól
sajogtak, mégis úgy éreztem gyógyulok. Hálás voltam, meghatott és halvány
boldogságot éreztem abban az elveszettség és csalódottságban. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Ha
tudtam volna Micky, hogy az is csak a terved része volt… hogy az a két fiú a te
bandádhoz tartozott és megterveztetek előre mindent… De nem tudtam. Honnan
tudhattam volna? Szépen kiterveltél mindent ellenem, hogy belopd magad a
szívembe, majd megölj. Nem is ismertél, mégis a halálomat akartad. Semmit sem
tudtál rólam… Kegyetlen voltál. Most is az vagy. Gyűlöllek mindenegyes hazug szóért,
amivel megbabonáztál…<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Reila? – szólalt meg Donghae, mire a lány
felkapta a fejét. – Jól vagy? – kérdezte aggódva a fiú mikor meglátott egy könnycseppet
végigfolyni a lány arcán.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Persze. – mosolygott. – Miért?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Hát… - mondta, majd átnyúlt a pult felett és
óvatosan a lány arcához ért. Lexine összerezzent a gyengéd érintéstől, és a
levegő a mellkasába szorult. Donghae letörölte a lány arcáról az árválkodó
könnycseppet, miközben mélyen a szemeibe nézett. Furcsa érzés fogta el, mire
elkapta a tekintetét és elvette a kezét a lány arcától.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Bocs csak … - vakargatta a tarkóját szégyenlősen.
– Úgy tűnt sírsz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ja, nem. – ellenkezett a lány mosolyogva. – Csak
eszembe jutott valami és… - gondolkozott el egy pillanatra. - Mindegy. Mennem
kell. – Ugrott le a székről, majd hatalmas léptekkel elindult a kijárat felé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Várj! Reila! – kiáltott utána Donghae, de Lexine
nem állt meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Kirohant a bárból, miközben egyik kezével az arcát
takargatta. Félt attól, hogy újra megismétlődik, az ami évekkel ezelőtt
történt. Nem akart újra olyan naiv lenni és megbízni bárkiben is. Inkább
elszigetelte magát minden érzéstől, és azon az éjszakán, mielőtt visszatért
volna börtönébe, kisírt magából minden érzelmet, ami még maradt benne. </span><span style="font-family: Myriad Pro;"><o:p></o:p></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6547091242543943112.post-7196188494956410652014-02-21T15:08:00.001-08:002014-02-21T15:08:45.790-08:00◊ 4.rész - Ész és szív<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><u>4.rész<o:p></o:p></u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><u>Ész és szív</u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGCpU7J_rNaqxNGNpqTbcw-iZhuwLEF2LE-a9SpJVf6dIVt1rS9LEDBZdMena3yPwkUkSiWz3h9UcMP4XtcqmLEak4u-NLhwgsfRyQNNlTc2jMb3X8s67XKFBQYYRAyPFTROeex5ncn8I/s1600/tumblr_mme71qKBgZ1snlmmio1_500.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGCpU7J_rNaqxNGNpqTbcw-iZhuwLEF2LE-a9SpJVf6dIVt1rS9LEDBZdMena3yPwkUkSiWz3h9UcMP4XtcqmLEak4u-NLhwgsfRyQNNlTc2jMb3X8s67XKFBQYYRAyPFTROeex5ncn8I/s1600/tumblr_mme71qKBgZ1snlmmio1_500.gif" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Reila teste lassan besétált a sötét várba.
Tekintetét egy pillanatra sem emelte fel a földről. Lassan levette magáról a
Donghae által kapott pulcsit, majd a kezébe szorongatva ment tovább. Lement a
vár legmélyére, nyirkos, sötét lépcsőkön keresztül. Egy hatalmas rácskapuval
találta szembe magát a sötét alagútban, ahol csak néhol világított egy-egy
fáklya. A rács mögött egy kisebb szoba rejtőzött. Kezeit a rácsra tette, majd
ideges sóhaj hagyta el a száját. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A kapu nem nyílik ki. Soha. Lexine szellemként
közeledik a várba, így nincs szüksége holmi lakatokra vagy zárakra. Csak simán
keresztül libeg rajtuk. De most nem szellem. Reila testében van és így a rácsok
elég nagy akadályt jelentenek. Lexine lassan leguggolt, majd óvatosan a földre
tette a ruhadarabot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Visszasétált ugyanoda, ahol megszállta Reilát.
Leült ugyanúgy a fal mellé, hátradőlt, majd becsukta a szemét. Nemsokára már
látni lehetett, ahogy Lexine a saját halovány testében, feláll onnan ahol Reila
ült.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A szűkös rácsok között Micky csak a rácsoknak dőlve
ült és egy száraz falevelet elemezgetett, amit a szél a rácsok mögé fújt. Tudta
jól, hogy csak akkor jut ki onnan amikor Lexine úgy akarja. Ellenkezni
fölösleges.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A rácsok lassan halk morajjal süllyedni kezdtek, mire
Micky felkapta a fejét és lepetten nézett körbe. Felállt, majd megvárta, míg a
rácsokat teljesen elnyelte a föld.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Körbe nézett, majd eldobta az eltévedt falevelet és
futólépésbe indult meg arra, ahol Reilát hagyta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mire odaért a lány már ébredezett és lassan kezdte
kinyitni a szemeit. Mikor Micky meglátta, hogy Reila ott van megkönnyebbülve
sóhajtott egyet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Hol vagyok? – pattantak ki Reila szemei, majd
forgolódni kezdett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Üdvözöllek. – tárta szét karjait Micky. – A
Pokolban.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Meghaltam? – lepődött meg a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Még nem. – kacsintott Micky a lányra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Még?! – esett pánikba a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Készülj fel a legrosszabbakra. Oka van annak,
hogy Lexine beengedett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- A halott ex barátnőm. – mondta olyan nyugodtsággal
és természetességgel mintha épp bemutatkozott volna. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Halott?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ja, akit amúgy én öltem meg. – mosolygott
gúnyosan a fiú.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Nem kerülgette a forró kását. Egyenesen kimondott
mindent.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Megölted?! – zavarodott össze egyre jobban a
lány. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Micky sóhajtott egyet, majd odasétált a lányhoz,
majd előtte leguggolt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ez egy hosszú történet. Jól figyelj, mert csak
egyszer mondom el.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">És jött a hosszú monológ, testvére haláltól kezdve
egészen a vár létrejöttéig. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Nem tudom ki, hogyan reagálna arra, ha egyszer csak
egy várban ébredne egy idegen fazon, aki azt mondja neki: <i>„Üdvözöllek a hallott ex barátnőm által létrehozott várban, ami amúgy
börtönnek is elmegy. Ja igen őt én öltem meg, mert ő tehet a testvérem halálról
ezért bosszút álltam rajta de visszanyalt a fagyi, igen a csajszi itt van
valószínűleg most is figyel minket, de ne ijedj meg ez tök megszokott dolog. Ja
és valószínűleg mind a ketten meg fogunk halni. Amúgy mizu?”</i><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine már rég elsétált mire Micky Reilához ért. A
földalatti kis szoba rácsai mögött állt és fogta szobája rácsait. Rab volt,
annak ellenére, hogy szabad be és kijárása volt a szobából. Bús szemekkel nézte
a kövekből kirakott földet, ami közt már kinőtt a sok gaz és gyom. Néha egy egy
hideg szellő letévedt a földalatti kis rejtekbe, simogatni hosszú fekete haját.
Kezeit lassan csúsztatta végig a rácsokon miközben leguggolt. Egyik kezével
átnyúlt a rácsok között és a pulóver felé nyúlt vele, amiket nem rég a rácsok
előtt hagyott. De hiába nyúlt felé, hiába érte el, megfogni nem tudta. Nem
vihette magával. Nem lehetett vele. </span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"></span></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">Lexine csak a vár részeit tudta mozgatni és az a pulóver nem tartozott az
általa létrehozott várhoz. Nem tudta megérinteni.</span></span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">
<o:p></o:p></span></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Elérte nem foghatta meg, látta még sem érezhette,
közel volt, még is messze. Olyan volt, mint Micky. Elérte, de nem érhetett
hozzá, látta, de mégsem érezhette akár egy apró érintését sem. Közel volt, még
is messzebb, a Holdnál is. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Nem nyugodnál már le? – nézett kissé mérgesen
Micky az idegesen fel alá járkáló lányra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mondtál valamit? – állt meg a lány és nézett rá
lepetten.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Azt mondtam, hogy… - kezdte Micky, de mire
befejezhette volna a lány újra járkálni kezdett. – Állj már meg! – kapta el a
karját, mire a lány ránézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Most mi van?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Idegesít a fel alá járkálásod! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Akkor ne nézd! – kapta ki a karját a lány Micky
szorításából, majd elviharzott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Micky levegő után kapkodva a dühtől tette csípőre a
kezeit és nézte, ahogy a lány elsétál.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Meg vagyok áldva vele is…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine már órák óta a szobájában toporzékolt arra
várva, hogy Reila lecsukja szemeit, mély álomba szenderedjen, és, hogy végre
„kölcsön vehesse” testét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mikor Reila már kidőlt a sok fáradtságtól, Lexine
szinte azonnal kapott az alkalmon. Szinte porzott utána az út, úgy sietett ki
börtönéből…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Beszéltél tegnap Reilával? – oldalazott oda Mina
Donghae mellé, miközben a pult mögött a poharakat rendezgették.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Igen. – bólintott a fiú. – Miért?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Napok óta nem tudom elérni. Nem veszi fel a
telefont. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Akkor figyelj. Lehet ma is belibeg majd az ajtón.
– mosolygott Donghae.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Milyen szép is lenne… - fintorgott Mina, majd az
ajtóra nézett és látta, ahogy Reila sétál be az ajtón.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Te jós vagy? – nézett csodálkozva Mina a fiúra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mi? – kapta fel Donghae a fejét, majd mikor
meglátta Reilát szinte látható volt, ahogy egy szivárvány vág át a feje fölött
a boldogságot jelképezve.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Reila! – kiabált oda Mina a lánynak, mire Donghae
feje felett lévő szivárvány darabjaira hullt és mérgesen a lányra nézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ez most az én köröm! – lökte be a pult alá a
lányt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Te meghibbantál?! – kiabálta idegesen Mina.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Maradj már csöndbe. – nézett le Donghae a lányra
miközben kínosan mosolygott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mina csak csodálkozva felvont az egyik szemöldökét,
majd figyelni kezdett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Donghae úgy csinált mintha nem vette volt észre a
lányt, míg az határozottan a pult felé tartott, kezében a pulóverével. Hirtelen
megállt a pult előtt mire Donghae lepettséget színlelve kapta fel a fejét és
mosolygott rá a lányra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Oh, szia. Észre se vettelek. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Tessék. – nyújtotta át a lány a pult felett a
pulóvert.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ráért volna… - mosolygott kínosan Donghae, majd
elvette a ruhadarabot és betömködte a pult alatti egyik polcra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Akkor… - hajolt meg a lány, majd hátat fordított
és elindult a kijárat felé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Donghae kirohant a pult mögül, majd szembeállt a
lánnyal megállítva őt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Még csak most jöttél, hova sietsz?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">Nem tudott róla, de minden egyes kedves mosolyával
egyre mélyebb és mélyebben véste bele a nevét Lexine kő szívébe. Ezt a lány
tudta jól, ezért az esze azt diktálta: </span><i style="font-size: 13pt;">Kerüld
el. Ne nézz rá. Ne engedd közel magadhoz</i><span style="font-size: 13pt;">. </span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">De a szíve lágyan suttogta az ellenkezőjét: </span><i style="font-size: 13pt;">Nézz
rá, mélyen a barna szemeibe. Engedd, hogy kedves szavakkal simogassa lelked.
Engedd, hogy boldoggá tegyen.</i></span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Én… igazából…. – keresgélte a szavakat és
feltűnően kerülte a fiú tekintetét. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Gyere, rendelj bármit, majd én állom. – fogta meg
a lány kezét, majd a pulthoz húzta. Besietett a pult mögé, mire a lány is némi
gondolkodás után felült az egyik székre, de fejét végig lehajtva tartotta. </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBkl77YI2CwJ1_ZceScBriC15mGmUBCD15RXE-zACXnok196SetrtISQk9uZsv2efDAFRKe2cDgSCBXmUrP_GBlmiAkVbeeJDnGYXETHWahkaAlgViB_jzkSZnNx1aBaVW5hykgu5zaXc/s1600/tumblr_monnmcURTd1svxzpro1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBkl77YI2CwJ1_ZceScBriC15mGmUBCD15RXE-zACXnok196SetrtISQk9uZsv2efDAFRKe2cDgSCBXmUrP_GBlmiAkVbeeJDnGYXETHWahkaAlgViB_jzkSZnNx1aBaVW5hykgu5zaXc/s1600/tumblr_monnmcURTd1svxzpro1_500.gif" height="152" width="320" /></a></span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mit kérsz? – tenyerelt Donghae a pultra, hogy
közelebb hajolhasson a lányhoz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Végül a lány is vette a bátorságot, felemelte üres tekintetét
és a fiúra nézett. Hideg, üvegszemei egy pillanatra ugyan, de megteltek
színekkel, élettel. Megijedt ettől ezért néhány pillantás után elkapta a tekintetét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Neked mi a kedvenced? - kérdezte félénken.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Hm… - nézte a plafont Doghae miközben
gondolkozott. – A Grand Marnier. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Az milyen? – nézett rá újra a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A kínos légkör kezdett eltűnni, és nem okozz neki
problémát, hogy a fiúra nézzen, miközben beszél vele.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ez a legismertebb francia likőr. Két féle van a
konyak alapú és a finomszesz alapú. Melyik keltette fel jobban az érdeklődésed?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Legyen a konyakos. – mosolyodott el a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Daebak… - ámult el a fiú. – Te tudsz mosolyogni
is… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Abban a pillanatban a lány abbahagyta a mosolygást
és tekintetét újra a földre szegezte. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Szóval, ha akarlak mosolyogni látni, az alkoholról kell beszélnem. –
mosolygott gonoszan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Nem vagyok alkoholista! – csapott a lány a pultra
és nézett határozottan a fiú szemébe.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine természete lassan kezdett kibontakozni.
Lassan de biztosan felbátorodott és úgy viselkedett, mint annak idején. Hiába
volt minden óvatosság távolságtartás, néha az ész kétségbeesett kiáltozása helyett,
ami megfélemlít és nyugtalanít inkább a nyugalmat sugárzó szív suttogását
választjuk.</span><span style="font-family: Myriad Pro;"><o:p></o:p></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6547091242543943112.post-2604321096876756192014-02-10T09:06:00.000-08:002014-02-10T09:06:14.032-08:00◊ 3.rész - Élők között<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><u>3.rész<o:p></o:p></u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><u>Élők között</u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWM-t0VMoI3-U3n_ubQDPn2ZnKMowWMLQMZQ_y1N9pzel8mhLIhLz2spGA5ZV5OLdIOLuABO1KnHdr3Btv7cHG5j47L8jSY7wzsKoOPPlqTieziUYUnlA3ronpP9Yb5EMp8zk-Kp2Kw48/s1600/tumblr_lwz8434Biy1qi7tp8o8_250.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWM-t0VMoI3-U3n_ubQDPn2ZnKMowWMLQMZQ_y1N9pzel8mhLIhLz2spGA5ZV5OLdIOLuABO1KnHdr3Btv7cHG5j47L8jSY7wzsKoOPPlqTieziUYUnlA3ronpP9Yb5EMp8zk-Kp2Kw48/s1600/tumblr_lwz8434Biy1qi7tp8o8_250.gif" height="312" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Reila felkavarta a levegőt jelenlétével, és Mickyt
erős gondolkodásra késztette. Miközben a lány aludt, Micky idegesen járkált fel
s alá. Lexinet már nagyon hívta a kinti világ. Saját vára rácsait szorította és
bámult a messziségbe. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Végül, újra megjelent.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lassan elindult Micky felé, majd mikor a fiú
észrevette, megtorpant és felemelte a fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mi ez az egész? – kérdezte Micky.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexin az alvó lányra nézett, majd tekintetét újra
Mickyre szegezte. Halvány félmosoly húzódott arcára, majd hátat fordított a
fiúnak és távolodni kezdett tőle.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine! – kiabálta Micky, majd utána indult.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A lány rohanni kezdett, majd egyszer csak
megfordult. Kezét felemelte, mire magas rácsok emelkedtek ki a földből, bezárva
Mickyt. A fiú a rácsokat rángatta, de azok meg se mozdultak. Mikor erre rájött,
Lexinere akart nézni, de a lány már nem volt sehol.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine, Reila elé térdelt, majd mosolyogva
figyelte.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Sokat vártam rád. – tette kezét a lány arcára.
Érintése, olyan könnyű volt, mint a pihe, és olyan puha is. – Túl sokat. – lett
erőteljesebb a hangja.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mutatóujját az alvó lány homlokára tette, majd
becsukta a szemét. Alakja egyre halványodni kezdett, míg végleg el nem tűnt. És
mikor teljesen megszűnt, Reila felébredt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Kinyitotta szemeit, majd lassan felállt és leporolta
ruháját. Felemelte a kezét, majd ökölbe szorította, miközben elégedetten nézte.
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Reila teste felébredt, de a lelke mélyen aludt még.
Lexine átvette felette az irányítást. Visszatért az élők közé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Egyre magabiztosabban sétált a kőfalak között, és
mikor a kapuhoz ért, az hangos, nyikorgással kitárult. Lexine gonosz mosolyra
húzta száját, majd kisietett a kapun.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Már megint elkéstél. – jelentette ki a lány
miközben a pult mögött a vizes poharakat törölgette. A fiú, aki abban a
pillanatban rontott be az ajtón, levágta táskáját a pultra, majd besietett a
pult mögé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Sajnálom. – bökte oda, miközben kapkodva ő is
nekilátott a poharak törölgetésének.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Miért késtél? – kérdezte a lány anélkül, hogy
ránézett volna.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Csak álltak egymás mellett, a pult mögött és
törölgették a poharakat. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Nem mellesleg azt sem árt megjegyeznem, hogy a bár
ahol éppen járunk, egy egyszerű kis városban van, annak is a szélén. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Hát… - állt meg a fiú keze, majd erősen
gondolkozni kezdett. – Találtam… egy… kiskutyát. Igen! – csettintett, majd a
lány felé fordult. – És nem volt szívem otthagyni, ezért hazavittem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Donghae. – nézett rá a lány unottan, mire a fiú
megszeppent.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Nem szeretem, amikor hazudsz. – kezdte újra a
poharakat törölgetni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mina… - szólította nevén a fiú miközben
könyörgően nézett rá, de a lány rá se hederített.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mindegy. – vágta hozzá a lány a törlőkendőt, majd
kisietett a pult mögül, felkapta a táskáját az egyik székről, majd megindult a
kijárat felé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ya! Ya! – kiabált utána Donghae lepetten. –
Ho-hova mész?! – csapta le a törlőkendőt a pultra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Találkozóm van! – fordult vissza Mina dühösen.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ohohhh… - kuncogott magában.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Elmentem! – vágta be maga után Mina az ajtót,
úgy, hogy az egész bár beleremegett. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ch. – mosolyodott el Donghae, majd folytatta azt,
amit félbehagyott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Semmi sem változott. – forgolódott az utcákon
Lexine.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Két év után, újra annak a városnak az utcáin
járhatott ahol egykor.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Könnyekkel a szemében sétált a sötét utcákon, miközben
halványan mosolygott. Azt, hogy örömkönnyek csillogtak a szemeiben, vagy inkább
a fájdalom tükröződött bennük rejtély fedi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Elméjében visított a gondolat: <i>„Újra élni akarok!”</i><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mielőtt visszatért volna a sötét börtönébe, betért
a kedvenc helyére, ahova élőként szinte minden hétvégén ellátogatott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Mikor belépett lágy zene és halovány fények
fogadták.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Halottként egy kis időre újra érezhette, milyen is
volt élni. Boldognak lenni. Úgy mosolyogni, mintha semmi sem számítana. Melyik
holt léleknek ne hiányoznának ezek az érzések?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A bosszúvágya új szintre nőtté fel magát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">„<i>Én már nem
érezhetem ezt a saját bőrömben. Ez nem az én testem. Csak az érzések az
enyémet, de azt még a halál sem veheti el tőlem. Nem adom meg neked Micky a
lehetőséget, hogy ezt valaha újra érezd, amikor én miattad nem tehetem!”<o:p></o:p></i></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Reila! – lépett oda valaki Lexine mellé, mire a
lány értetlenül nézett rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Remélem nem haragszol nagyon, azért ami történt.
– mosolygott gonoszan a férfi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine csak felvonta az egyik szemöldökét miközben
az agya azon kattogott, hogy mit kéne, válaszoljon, hogy ne legyen baj belőle.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Felejtsük el. – fordult el a lány s akart
eliszkolni de a férfi megragadta a karját és visszarántotta. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ne siess annyira!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- De sietek. Mennem kell! – próbált szabadulni, de
nem járt sikerrel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Reila! Aggódtam ám érted. – hallatszott hangjában
a gúny. – Úgy elrohantál, hogy féltem vissza se jössz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Eressz el, ha kérhetném. – nézett rá Lexine
unottan, majd kirántotta a karját a férfi szorításából.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ugyan cica, ez nem jellemző rád. Megsértődtél,
amiért dobtalak? – gúnyos hangnembe beszélt még mindig.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Csak játszadozott a lánnyal. Lexine felkapta a
fejét a <i>„dobtalak</i>” szóra. Ha valaki,
hát ő tudja milyen érzés csalódni abban, akit a legjobban szeretünk. Nem csak
Micky-re haragudott. Az egész világra, az összes férfira.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Oh… csak nem tényleg haragszol_?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine szembefordult a férfival, majd a következő
pillanatban a keze már az arcán csattant.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ugyan, dehogy! – mondta pimaszul.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A férfi félig lepetten és félig dühösen nézett a
lányra miközben piros arcát fogta. Lexine elsuhant mellette, majd elindult a
pult felé. Úgy közlekedett az emberek között, mint egy szellem. Nem hívta fel
magára a figyelmet, nem ért senkihez, mintha ott se lett volna. Szinte
észrevehetetlen volt. De mindig ott van az az egy személy, aki, ha mások
számára láthatatlanok is vagyunk, ő észrevesz minket.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">És az, hogy nekünk ez jó-e vagy sem, majd csak
később derül ki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Leült a pulthoz, majd felkönyökölt, arcát takargatva,
lesütött szemekkel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mit adhatok? – kérdezte meg Donghae a lányt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine felkapta a fejét, majd lepetten a fiúra
nézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Őő… egy kólát kérek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Rendben. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Miután a fiú elfordult, Lexine felsóhajtott majd
körbenézett és újra az arcát takargatta. Nem akarta, hogy még több olyan ember
észrevegye akik ismerik Reilát. De azok a szőke fürtök elég feltűnőek voltak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Tessék. – tette le Donghae a kólát a lány elé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Köszönöm. – válaszolt Lexine majd lassan
megölelte kezével a poharat és forgatgatni kezdte, miközben bámulta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Láttam mi történt. – szólalt meg Donghae majd
nekitámaszkodott a pultnak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Tessék? – emelte rá a tekintetét a lány. –
Hogy-hogy?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Úgy, hogy van szemem. És látok is vele. Meglepő,
igaz? – vonta fel az egyik szemöldökét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Aish… - hajtotta le a fejét Lexine. – Inkább
visszamegyek. – ugrott le a székről, épp mikor Donghae már szólásra nyitotta
száját.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Várj, és a kólád? – kiáltott utána.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Idd meg nekem nem kell. – kiabálta Lexine
anélkül, hogy visszanézett volna.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ya! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mi az? – fordult vissza Lexine.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Így akarsz elmenni? – mutatott az ajtó felé
Donghae. – Nagyon hideg van kint, te meg egy szál pólóba vagy.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Tök mindegy. – vont vállat a lány, majd újra
elindult.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Donghae lehajolt a pult alá, kivette onnan, amit
akart majd a lány után sietett. Néhány lépésnyire a kijárattól megragadta a
lány karját mire az lepetten nézett rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Tessék. – nyomott a kezébe egy pulcsit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Nem kell kösz. – nézett rá a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4cRVyhGPJ6in1-xPumDX0Bl3pzbswRLzx-gJKgCbEpiZf9aTdcZGymAliizvKzNDc9cLfNX0HX0pDiuxXUBEQmI00K1BmSVqWIbkERBNlx4yOaMFDxlHDgyWfCiW5wr2uFClPgnEg4Rg/s1600/tumblr_m9pymzPoBp1qa7tfso1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4cRVyhGPJ6in1-xPumDX0Bl3pzbswRLzx-gJKgCbEpiZf9aTdcZGymAliizvKzNDc9cLfNX0HX0pDiuxXUBEQmI00K1BmSVqWIbkERBNlx4yOaMFDxlHDgyWfCiW5wr2uFClPgnEg4Rg/s1600/tumblr_m9pymzPoBp1qa7tfso1_500.gif" height="136" width="320" /></a><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ugyan. – erősködött Donghae. – Majd holnap
visszahozod!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine vállat vont, majd magára vette a pulcsit és
a fiúra nézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Akkor, ha nem haragszol… - akart elfordulni, de
Donghae elé ugrott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Párszor láttalak már itt. Mina barátnője vagy,
igaz? – mosolygott a fiú mire Lexine csak unottan nézett rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mina nem mesélt rólam? – kerekedtek ki a szemei.
– Donghae. A nevem Donghae! Így se rémlik semmi? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Sajnálom. Rossz a memóriám. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Aish. – vakargatta a tarkóját Donghae. – Téged,
hogy hívnak?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine felsóhajtott, majd zsebre vágta a kezeit.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Le… - indult neki nagy lendülettel, de elakadt. –
Reila. </span><span style="font-family: Myriad Pro;"><o:p></o:p></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6547091242543943112.post-63494902329693272922014-01-12T02:05:00.000-08:002014-01-12T02:05:01.421-08:00◊ 2.rész - Kétélű kés<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><u>2.rész<o:p></o:p></u></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><u>Kétélű kés</u></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSguj4cCJ02nQYKH59tqpFUEFsW71pYX1GJ2OWrI0pOQkYJLEuIVO5sZXYjQnjbPrymeBoRJAuCo40heyMAFfyJqZU9dq1diYNvJrXjB2IknsgbdVkbgPfs0MBwRDAKk-T8Y2WE6610u8/s1600/Yoochun03.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSguj4cCJ02nQYKH59tqpFUEFsW71pYX1GJ2OWrI0pOQkYJLEuIVO5sZXYjQnjbPrymeBoRJAuCo40heyMAFfyJqZU9dq1diYNvJrXjB2IknsgbdVkbgPfs0MBwRDAKk-T8Y2WE6610u8/s400/Yoochun03.gif" height="225" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Késő este, egy fekete autó száguldott végig az
utakon, felkavarva az esti csendet, ami a városon ült. Az autóban ülő lány a
kormányt markolta miközben könnyivel küszködött és tövig taposta a gázt. A
száját harapdálta idegességében és könyörtelen szavak visszhangzottak a
fejében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Idióta barom! - kiabálta, majd még jobban rátaposott
a gázra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Ismeretlen utakra hajtott, ahol ismeretlen tájakat
látott, de nem foglalkozott vele. Mérhetetlen dühtől és bánattól vezérelve
hajtott a végtelenségbe. Vagyis inkább, a végzete felé...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine... Beszéljünk. - mondta Micky miközben a
várfalak között sétált. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Fejét lehajtva, csak néha az égre emelve ment a
szokásos utakon, miközben kezét végig simította a nedves és durva felületű
kőfalakon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine... - emelte megint a sötét égre
tekintetét, de nem jött válasz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A várfalak mögött élni...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Felért azzal, mintha megszűntél volna létezni. Az
olyan dolgok, mint az éhség érzet, szomjúság... ezek mind megszűnnek. A
várfalak mögött...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Semmivel sem vagy több mint egy szellem. Nem élsz,
csak egyszerűen vagy. Létezel, mert meghalni nem lehet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Vagy meghalsz, vagy itt leszünk mind a ketten, az
örökkévalóságig. - sétált mögötte a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Bosszús szemei vérben forogtak, léptei mégis olyan könnyűek
voltak, mint a pihe. Bármennyire is nagy volt a bosszúvágy, a düh, a csalódottság,
azért néha napján, amikor láthatatlanul figyelte Őt, néhány kósza gondolat
végigfutott az agyán.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">"Milyen
lenne újra érinteni őt?"<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">"Tényleg
semmit sem érzett irántam?"<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">"Újrakezdhetnénk?"<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">"Bárcsak
hazudnál megint nekem olyan szép szavakat...."<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Meglágyult tekintete minden mozdulatát követte a
fiúnak. Néha olyan hűséggel figyelte, hogy az ember azt hinné, nem düh uralja a
lányt, hanem egy reménytelen, megszállott szerelem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lassan követte őt, majd a pillanatnyi gyengeség
eluralkodott rajta. Lassan felemelte a kezét, és Micky felé kezdett nyúlni
vele. Micky csak ment tovább, mit sem sejtve arról, hogy a lány kinek nevét
mindennap kiabálja, mögötte megy és lassan felé nyúl.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Szelíd, ragyogó szemek nézték a fiú hátát, mintha
nem is egy szellem, inkább egy angyal szemei nézték volna. Aztán a hirtelen
feltámadt szél megállította a lányt. Micky csak ment tovább a süvítő széllel
szemben, de a lány megállt, miközben a hatalmas szél belekapott a hosszú fekete
hajába, és szakadt hófehér ruhájába. Kezét lassan leengedte maga mellé, majd
hátat fordított Micky-nek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Eljött az idő. - suttogta, mire hatalmas
viharfelhők gyűltek a vár fölé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Egy halvány, sejtelmes félmosoly, és az angyali
lány ki szerelmét hiányolta...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Eltűnt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Az autó félreállt az út szélén, majd a motorzúgása,
ami a csöndbe hasított elhalkult. A benne ülő lány a kormányra hajtotta
homlokát és sírni kezdett. Dühösen szorongatta a kormányt miközben fájdalmas
kiáltásai alig hallatszódtak ki a kocsiból.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Aishh! - emelte fel a fejét, majd csapott a
kormányra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Kiszállt az autóból, majd bevágta azt maga után. A
fejét fogva sétálgatott az autója körül miközben könnyeitől alig látott bármit
is.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Szerintem mind ismerjük azt az érzést, amikor
annyira dühösek vagyunk a világra, hogy egyszerűen semmit sem érzékelünk magunk
körül...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Hirtelen megtorpant amikor, a sűrű köd mögül hatalmas
fekete tornyok kezdtek a magasba emelkedni. Szemei kikerekedtek, és szinte
levegőt is elfelejtett venni. Már szinte teljesen látszott a hatalmas vár a köd
ellenére is mikor a lány megfordult és a kocsijához lépett. Rátette a kezét az
autója ajtajára, majd megfagyott. A kíváncsiság felülkerekedett a félelmén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Újra a várra nézett, majd nagyot nyelt. Lassan
levette a kezét az autójáról, majd elindult a vár felé. Fekete, baljós felhők
takarták a kék eget, amik a vár felett különösen sötétek voltak. Néha
megvilágította őket egy fénylő villám, amit egy halkabb moraj követett. A lány
léptei alatt recsegtek az elszáradt ágak. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lassan, óvatosan közelítette meg a várat, miközben
a kósza ágakat hajlítgatta, amik az útját állták. Mikor a vár elé ért, a hatalmas
kapu, amit benőtt a gaz, lassan, nyikorogva kinyílt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Fogalma sem volt arról, hogy ha belép azon a kapun
mi vár rá. Hogy mivel jár az, ha ő beteszi oda a lábát. A hatalmas kapu, ami
akkor magától kinyílt neki és beengedte, többet nem fog kinyílni. Nem fogja
kiengedni onnan...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">De honnan tudhatta volna ezt?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Egy darabig nézte a hatalmas tátongó kaput. Azért
érezte, hogy valami nincs rendben. A kapuk nem szoktak csak úgy maguktól kinyílni.
Egy kis hangocska halkan ugyan, de suttogta, hogy: <i>ne menj.</i><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Végül pár perc tétovázás után belépett a kapun.
Tett pár lépést a vár belsejében, majd a kapu hirtelen zajjal bevágódott utána.
A lány hátrafordult ijedtében, majd a kapuhoz rohant, de hiába rángatta az nem
nyílt ki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A hatalmas zajra Micky is megtorpant, és a hang
irányába fordult. Tekintete értetlenül fürkészte a tájat, majd kezét elvette a
falról és elindult a hang irányába.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine nyugodtan sétált a lány felé, aki
kétségbeesetten rángatta a kaput. Mögé sétált, majd hideg, baljós szemekkel figyelte
őt. Lassan felemelte a kezét, majd a lány szőke fürtjeihez akart érni, de keze
átsiklott testén. Elmosolyodott, majd leengedte maga mellé a kezét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Üdvözöllek. – mondta, mire a lány megdermedt.
Egész testében remegni kezdett, majd félve megfordult, de…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Nem volt mögötte senki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Legalább is olyan, akit ő is láthatott volna.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Reila. – nézett mélyen Lexine a lány szemeibe
kiolvasva a nevét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Elképesztő mikre képesek a szellemek, ugye?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Hol vagyok? – suttogta maga elé a lány, remegő
ajkakkal. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Az ég hirtelen dörögni kezdett, majd hatalmas
villámok nyúltak le az égből a föld felé. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Reila ijedtében az ég felé kapta a tekintetét, majd
körbe nézett. Végső kétségbeesésében rohanni kezdett az ismeretlen felé. Lexine
utána fordult, majd egy halvány fél mosollyal nézte, ahogy a lány eltűnik a
falak mögött. Lassan felemelte a fejét, majd a sötét égre nézett. A szél
feltámadt, és rongyként játszadozott a lány ruhájával. Erre pillanatra várt két
éve, de most, hogy itt van, már mégsem olyan édes a bosszú, mint amilyennek
elképzelte.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Reila kétségbeesetten rohant a sötét falak között,
miközben tenyerét néha a falra tette amikor megbotlott valamiben.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Még is mi ez az egész? – mondta rémülten miközben
csak rohant, nem is figyelte merre. <br />
Arra ment, amerre éppen húzta a szíve. Végül…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mi volt ez? – szűkítette össze a szemeit Micky
miközben még mindig a hang iránya felé tartott. <br />
Nyugodtan lépkedett, amikor valaki hirtelen oldalról nekirohant. Micky a
karjaiba zárta a lányt, aki már alig tudott magáról. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Karjai közt a lánnyal letérdelt a földre, majd a
szőke haját kisimította arcából.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Te ki vagy? – kérdezte lepetten miközben a lány
arcát fürkészte. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine pár lépésnyire tőlük, kezét a falra téve
támaszkodott, és figyelte őket. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Tényleg nem volt olyan édes, a bosszú, mint várta.
Eddig nem is tudta, hogy a kés, amit a kezében szorongat kétélű. </span><span style="font-family: Myriad Pro;"><o:p></o:p></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6547091242543943112.post-15956236789028590262013-12-27T10:06:00.001-08:002013-12-27T10:06:56.934-08:00◊ 1.rész - A várfalak mögött<h2>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-weight: normal;"><span style="color: #d9d2e9; font-family: Courier New, Courier, monospace; font-size: large;"><u>1.rész</u></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-weight: normal;"><span style="color: #d9d2e9; font-family: Courier New, Courier, monospace; font-size: large;"><u>A várfalak mögött</u></span></span></div>
</h2>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiK2zRbukEyaUJolwo3w8A9Qe8WO7Uup5zIgyRP54_9t3WdLx2vIO1yRG0mTvKoV6GLJrfEVow_hzwSUMhZihrB1jt4mkU_nGNhXI18fcXtHmbrFeg7mctI9_SOOWtXPx8MVEryBlYQU6E/s1600/2s6mq2s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: inherit;"><img border="0" height="280" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiK2zRbukEyaUJolwo3w8A9Qe8WO7Uup5zIgyRP54_9t3WdLx2vIO1yRG0mTvKoV6GLJrfEVow_hzwSUMhZihrB1jt4mkU_nGNhXI18fcXtHmbrFeg7mctI9_SOOWtXPx8MVEryBlYQU6E/s320/2s6mq2s.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">- Emlékszel még rá? – suttogta a férfi
miközben egy t</span><span style="font-size: 13pt;">őrt szorongatott, ami a nő hasába volt fúródva.
Erőtlenül kapaszkodott a férfi vállába miközben vörös vére végigfolyt a férfi
kezén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Micky… - hasított a csendbe rekedtes, szenvedéssel
teli hangja.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Nem is emlékszel rá, igaz? – mérhetetlen gyűlölet
által irányított bosszú, beteljesülni látszott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Kire? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- A fiúra, aki csak téged látott – dühtől
összeszűkült szemek néztek le a lányra – még akkor is, amikor leszúrta magát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Micky… - emlékezett. Nem felejtette el, de minek
adni nagy helyet az agyunkban egy olyan dolognak, ami számunkra jelentéktelen? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Ég veled, Lexine. – határozott szavak egy
határozott férfi szájából.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Kirántotta a tőrt, mire a lány esetlen borult a
hideg földre. Néhány utolsó
lélegzetvétel, egy utolsó pillantás a szeretett férfira, majd kézfogás a kaszással,
aki átkísér minket a túlvilágra. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">De kezdjük az elejéről. Adott egy lány – nevezzük
nevén, Lexine – aki szép ugyan, de nem keringett sok kedvesség az ereiben. Élő
példa, miért sajnálhatjuk, hogy nincs oltás bunkóság ellen. Adott még egy fiú –
kinek neve nem lényeg – aki ebbe a lányba halálosan szerelmes volt. A szó
szoros értelmében. Csak a mi kis szépségünk, nem volt hajlandó ember számba
venni ezt a fiút. Hosszú évek eredményeként végül a fiú az öngyilkosságba
menekült. Igen, kicsit túldramatizálta a dolgot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Ez a fiú így ki is esik a történetből, de a helyére
lép valaki más, aki a drámai történetünk kissé horrorisztikusra festi.</span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"></span></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">A fiú testvére – Micky – meg akarta bosszulni öccse értelmetlen halálát. És
ezt, hogy lehetne jobban, mint hogy elcsábítani az adott lányt, majd mikor az
reménytelenül, beléd szeret, megölöd, és a szemére hányod a múltba elkövetett
hibáit és, hogy mennyire mélységesen gyűlölöd.</span></span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">
</span></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13pt;">Aranyos, nem?</span></span></span></div>
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">
<o:p></o:p></span></span>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Miután elég idő eltelt, Micky elvitte őt éjszaka,
hogy mutasson neki valami „meglepetést”. Hát volt is lepettség az biztos. Kivitte
a városból – oda ahol még a kutya sem jár – és hát, hol máshol, mint egy ilyen
helyen lehetne aggodalom nélkül megölni valakit? Viszont a fagyi visszanyalt
azon az estén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine meghalt, viszont, nem volt az a típus, aki
így békésen képes lett volna megfogni a kaszás kezét és nyugodtan átsétálni a
Mennyország kapuin és ott várni a bosszúra. Ismerjük azokat az úgy nevezett „földön
ragadt nyugtalan lelkeket”, igaz? Lexine viszonylag gyorsan kapcsolt – még
szellemként is – és létrehozott egy várat az első adandó percben, ahogy
szellemként újra kinyithatta a szemeit. Erről a várról annyit kell tudnunk,
hogy - Lexine nagyon jól megtervezett mindent rekord idő alatt, egy dolgot
kivéve – a vár csak akkor és csak annak volt látható, akinek a vár úrnője és
egyben létfenntartója megengedte. Csapdába ejtette Mickyt, de vele együtt magát
is, ugyanis ha szellemként elhagyta a várat, az összeomlott volna. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Itt ugrik a majom a vízbe. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine terve a következő volt: Megvárni, míg egy
lány – egy csinos lány – nem téved arra, majd számára a várat láthatóvá tenni,
majd miután a kis áldozatunk besétált a furcsa vár kapuin, felhasználni. Így
kapunk egy: bosszúszomjas, átvert, szerelmes szellemet, egy megkínzott várba
zárt férfit és egy mit sem sejtő lányt, aki ugyan nem tehető semmiről, de ez
nem számít, akkor is ott fog raboskodni a várban. Na de minek ide az a lány?
Biztos láttunk már ilyeneket filmekben, amikor a szellem megszáll valakit és
„kölcsön veszi” annak a testét. Hát, ez is a terv része. Ráadásul így két
legyet ütött egy csapásra, mert nem elég, hogy szabad kijárása volt a várból,
de még a bosszúját is beteljesíthette. Arra várt, hogy Micky beleszeressen a
lányba, majd mikor ez megtörtént, megszállni a lányt, és megölni Micky, majd
vele kézen fogva átsétálni a Mennyország kapuin.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Egyre édesebb a történet, igaz?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">A probléma az, hogy két éve egy lélek sem fordult
meg, még a közelben sem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Ennyit az előzményekről dióhéjban. Térjünk vissza a
jelenbe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Esőtől ázott köves út, mohával belepett kőfalak és
a bebörtönözött férfi, aki a hideg földön ül, hátát a kemény falnak döntve
kezében egy megviselt fűszállal, amit úgy néz, mintha a megváltó lenne. Viszont
a lányt, aki ott áll előtte nem látta. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine a két év alatt csak kilencszer tette magát
láthatóvá Micky előtt. Akkor se mondtak egy két szónál többet egymásnak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine! – emelte fel a fejét Micky, majd
kiáltotta el magát s körbe nézett. – Tudom, hogy itt vagy!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Idióta. – morogta az orr alatt Lexine, miközben
figyelte őt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine! – állt fel a földről Micky, majd
forgolódni kezdett. – A rohadt életbe tudom, hogy hallasz! Gyere elő!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine vetett egy utolsó szánalommal teli
pillantást Mickyre, majd megfordult és lassú, könnyed léptekkel távolodni
kezdett tőle.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine! – haraggal teli hangja szinte
megremegtette a várfalakat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine fehér, szakadt ruhájával csak úgy
játszadozott a falak között végig süvítő szél, ami magával vitte Micky hangját.
Nem törődött vele. Tovább sétált a széllel szemben, míg már egyáltalán nem
hallotta a hangját.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- A francba! – fordult Micky a fal felé majd a
tenyerével rávágott egyet, homlokát pedig a falnak döntötte és mély levegőket
vett. – Gyere már elő… - suttogta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Mi van? – jött a flegma kérdés a háta mögül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Micky megfordult majd pár lépést tett felé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Engedj el! – nézett mélyen a halott szemeibe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Fehér bőr, fekete szemek, hosszú fekete haj, és egy
szakadt fehér ruha. Normális esetbe a frászt hozná az emberre, de két év alatt
hozzászokik a látványhoz az ember, még ha csak párszor látta, akkor is.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Felejtsd el. – hajolt közelebb Lexine
bosszúéhesen. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Miért csinálod ezt velem?! – akarta Micky
megfogni Lexine vállát, de keze átsiklott testén. Mintha ott se lenne, csak a
képzelete szórakozna vele.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lexine lenézett a kézre, ami érinteni akarta, majd
lassan Mickyre emelte tekintetét. Micky dühös arckifejezése eltűnt mikor
rájött, hogy nem tudja megérinteni a lányt. Reménytelen lett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Pont ezért. – mondta Lexine, majd hátat fordított.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Várj még! – lépett utána és nyújtotta ki felé a
kezét Micky.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Megöltél! – tört ki a lányból mire Micky
megtorpant és a keze megfagyott a levegőben. – Megöltél… - kezdett remegni a
hangja. – Nem értem mit nem értesz. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Lassan elhalványult, majd végleg láthatatlanná vált
– Micky számára. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">- Lexine! <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt;"><span style="font-family: inherit;">Hiába kiabálták a nevét nem válaszolt. Pedig ott
volt, nem mozdult egy lépést sem. Csak nem akarta, hogy lássák, hogy egy halott
is tud sírni. </span><span style="font-family: Myriad Pro;"><o:p></o:p></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.com4